Vajon ki a nyáj tagja? Arról ismerhető fel Jézus tanítása szerint: A juhaim hallgatnak szavamra! A másik ismertetőjel: ők követnek engem! Tehát, ha mi is Jézus nyájához szeretnénk tartozni e két tulajdonságot feltétlenül ki kell alakítani magunkban! Önmagunkat naponta ellenőrizve következetesen követnünk kell Jézust.
Ha valóban így élünk, akkor ennek az életnek van következménye. Jézus ugyanebben a mondatában olvashatjuk: ismerem őket! Ez kimondhatatlanul nagymértékű isteni szeretetet is jelent! Szent Pál ujjongva hirdeti:Mindenen diadalmaskodunk ő általa, aki szeret minket. Biztos vagyok ugyanis abban, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem jövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől, mely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van. (Róm 8, 37-39).
Ebben a Jézus „ismeretben”, az Ő végtelen szeretetével azért itt említésre méltó nehezebb dolgok is találhatók. Említésre került például a halál. Azután bizonyos fejedelemségek és hatalmasságok, akik magukkal akarnak ragadni minket. Nehézen elviselhető és esetleg fájdalmas dolgok is előkerülhetnek, legalább is a mi számunkra. Tehát itt kellemetlenségekkel is számolnunk kell! Például amikor Jézustól, egy nagyon szeretett személytől el akarnak szakítani, akkor ez pedig nagy fájdalommal jár!
Ennek elviseléséért Jézus jutalmat is ígér:Örök életet adok neki! Szent Pál pedig: Ki ragadhat el minket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség, üldöztetés vagy éhínség, ruhátlanság, életveszély vagy kard? Hiszen meg van írva: „Minket mindenkor teérted irtanak, s vágóbirkák módjára tartanak.” (Róm 8, 35-36). Ebben az esetben pedig feltétlenül ajánljuk fel szenvedéseinket és fájdalmainkat Jézusnak. Egyesítsük keserveinket Jézus keserveivel. Csak így tudunk Jézussal egyesülve társmegváltóként közbenjárni, embertársaink bajaiban segíteni. Ujjongjunk és örvendjünk Jézussal, mert valakin most tudunk segíteni!
Szent Bernát gondolata: Az evangélium tanúsága szerint, amikor az Úr arról a szent titokról beszélt, hogy együk az ő testét, és tanítványait arra biztatta, hogy nekik is részt kell venniük szenvedésében, akkor egyesek közülük így szóltak: Kemény beszéd ez (Jn 6, 61); és ettől fogva már nem jártak vele. Amikor pedig a tanítványoktól megkérdezte, vajon ők is el akarnak-e menni, azok így válaszoltak: Uram, kihez mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás (Jn 6, 68). Szent Dávid is hasonlóképpen szól a zsoltárban: Ti az ő háza népe (mármint az Úré) és kezének nyája, bárcsak hallgatnátok ma az ő szavára: Ne legyetek keményszívűek! (Zsolt 94, 7-8). Legyen megfontolt és alapos e szívbeli megtérésünk. (Sermo 5; Br. IV. 172.)
Valóban kihez menjünk? Milyen tanítás ez, mely örök életet és boldogságot ígér? Szent Ágoston szerint: Ebben az egyetlen Pásztorban találom meg az összes jó pásztort. Itt egyet hirdetnek, mert az egység van rájuk bízva. Amikor ugyanis rátalált Péterre, rábízta nyáját. De erre a Péterre is a saját magával való egységben bízta rá. Sok apostola volt ugyan, de csak ennek az egynek mondta: Legeltesd juhaimat! (Jn 21, 16). Ha vannak jó juhok, akkor minden bizonnyal vannak jó pásztorok is. Mert a jó juhokból lesznek a jó pásztorok. De az összes jó pásztor az Egyetlenben van, mert egységet alkotnak. Ők legeltetnek ugyan, mégis Krisztus az, aki legeltet. Ezért ő az az Egyetlen, aki bennük legeltet, és ők egyek benne. (Sermo 46; Br. IV. 236.)
Uram, Jézus, azt ígérted, hogy nem hagysz árván bennünket, nem hagyod nyájadat jó pásztor nélkül. Adj nekünk jó pásztorokat! Segíts bennünket, hogy örömét találja közöttünk a papi szolgálatban. Szívesen hallgassuk szájából Igédet, arra tevékenyen válaszoljunk! Adj az ő szívükbe türelmet a kicsinyekkel, együttérzést a betegekkel, alázatosságot a szegényekkel. Add, hogy a tanításban fáradhatatlanok legyenek, a bűnök megbocsátásában csüggedést nem ismerők. Áldásod kísérje őket, amerre járnak, békédet vigyék be, ahová betérnek, és akit megáldanak, Urunk és Istenünk, áldd meg te is azokat. Ámen.