„Amiként kezdtem, végig az maradtam.
Ahogyan kezdtem, mindvégig azt csinálom." /Pilinszky János/

24 éves munkaviszonyom megszűnésekor mind lelkileg, mind testileg a mélybe zuhantam. Kerestem az utam, kerestem a felemelkedés lehetőségét. A kötelező Szentmisék mellett, egyre több és több időt töltöttem a Templomban, de mindig ott motoszkált bennem az érzés, hogy még valami vár rám, még valamit, valahol tennem kell.
Évekig kerestem azt a helyet, ahol adhatok. Kerestem a forrást, ahol lelkem szomjúságát és a hiányérzetet enyhíthetem. Kerestem a Családot, melynek Tagjait kivétel nélkül az önzetlen szeretet vezérli.
A rádió gombjának tekergetése közben bukkantam a Mária Rádióra. Első pillanatban beleszerettem. Különleges hangulata, az imaórák áhítata megfogott. Ekkor döntöttem el, hogy nekem itt feladatom lehet, a küldetésben az Imarádió céljainak elérésében tevékenyen segíthetek.
A Szentlélek hamar utat mutatott, mikor a Rádió egyik felhívásában önkéntes technikust kerestek. Mérnök lévén azonnal tudtam. Ez az ami rám várt, ez az amit tennem kell.
Káli István, Boros Zoltán, Horvát Huba mellett töltött gyakornoki idő után egy élő adás mélyvízében abszolváltam első önálló munkámat a technikusi pultnál. Azóta is minden egyes perc, melyet szolgálattal tölthetek, kiragad a hétköznapok gonddal terhelt viharaiból, és boldogságot kapok a Mária Rádiótól.
Köszönöm a jó Istennek, hogy megismerhettem a Mária Rádió Családtagjait, akik szeretettel itatnak át minden szolgálatot, és bensőséges családias hangulatot varázsolnak a hétköznapokba.

Kiss Ferenc
önkéntes technikus